Sziasztok!
A mai nappal kezdetét vette a naptár szerint az ősz, habár az időjárás erről nem akar tudomást venni, hiszen mára is 34 fokot ígérgetnek az időjósok! :(
Nekem már egy kicsit sok a nyárból, őszt szeretnék, olyat,amilyen régen volt: levélhullással, széllel, kicsit hűvösebb idővel,mert ez 30 fok már nem szórakoztat, inkább untat,félő,hogy lassan mindenből homok lesz és megjelennek nálunk is a tevék! :)
Viszont a meleg szellő már az elsárgult, megégett leveleket zörgeti a fán, visszavonhatatlanul itt az ősz, a gazdálkodással és időjárással foglalkozók szerint hamarabb kell kezdeni idén a szüretet, mert már szinte minden beérett. Tetszett ez a nyilatkozat, már nem tudom pontosan hol hallottam, de a lényege az volt,hogy "a fák, növények vérellátása nem kapja meg a kellő nedvességet" , aminek hatására a gyümölcsök hamarabb potyognak a fákról.
Így irány ki a kertbe, vagy aki nem ilyen szerencsés érdemes böngészni a Szedd magad akciók kiírásait,mert olcsóbban,mint a piacon hozzá lehet jutni a gyümölcsökhöz és leírhatatlan élményt jelent a saját kezünk által szedett finomságokat enni, befőttnek, kompótnak eltenni,vagy legalábbis hűvös helyen tárolva egész ősszel, télen egy kis friss gyümölcsre éhezve rájárni. Legalábbis nekem külön öröm! :)
Szeretem a szüretelést, lett légyen szó almáról, körtéről, szilváról,szőlőről. mert összehozza az embereket, a családot. Lehetőséget ad arra, hogy egy kis munka mellett végre jót beszélgessenek a friss levegőn, távol a tévétől,számítógéptől,amibe előszeretettel temetkezik bele mindenki ,evvel gátat szabva így a ténylegesen együtt töltött röpke időnek, amit a családi élet jelent. A friss levegő,ami szinte harapható és a közös munka,ténykedés és játék újra esélyt ad egy kis önfeledt együttlétre,valamint jó értelemben kifáraszt, ezután sokkal édesebb az alvás is.
A gyermekkoromat juttatja eszembe, amikor a hegyen, alias a kis falunk melletti dombon lévő pincesoron szedtük a bátyám pincéjénél a szőlőt vödör számra, ittuk a mustot és elnéztük, hogy a bográcsban rotyogott a pince pörkölt, amibe került bor, de még szőlő is. Tiszta időben még a kristályosan csillogó távoli Balatonhoz is el lehetett látni, ami nagy szó, hiszen a községtől-ami azóta már a város rangot is megkapta,büszke is vagyok rá! :) - több, mint 30 kilométerre terül el a magyar tenger.
A szomszédság is összegyűlt, mindenki hozott valamit, egy kis sütit, egy kevés kis üstit, hogy vígabb legyen a préselés, gyerekeknek perecet, lépes mézet, édes almát, körtét, diót. Ebéd után hallgattuk a régi hegyi élmények felidézését, majd folytattuk a cipekedést, nap végére tele lettek a hordók és a mi pocakunk is pukkadásig a sok finomsággal! :)
Másnap persze egyikünknek sem volt gondja az illemhely látogatással, de hát aki mustot iszik, vállalja ennek a kockázatát is. A jó hangulat és a vidám szüretek hiányoznak, sokan már nem élnek az akkoriak közül, de jó visszaemlékezni rájuk és a régi szeptemberekre,a múlt idézés mellé egy finom és könnyű recepttel kedveskedek, annak, aki még idáig is eljut az olvasás fáradalmaiban.
Az alábbi receptet azoknak ajánlom, akik még mindig szüretelnek hiszen van hol tenniük, vagy esetleg rohannak a gyerekkel iskolába, óvodába és egy gyors, de egyszerű ételt szeretnének az asztalra tenni.
Csőben sült karfiol Nessa módra
-1 kisebb fej karfiol
-10 deka bacon,vagy pulykamellsonka
-egy kevés olíva olaj
-1 kis pohár tejföl, egy kevés tej
-10-15 deka sajt
-só,bors és egy csipet szerecsendió
A karfiolt rózsáira szedem és felteszem egy lábasba, forró sós vízben főni,addig főzöm, amíg egy kicsit színét veszti, nem lesz már olyan erőteljesen fehér a száraknál, majd leszűröm. Eddig tart a blanchírozás, itt akár el is lehet zacskókba csomagolva tenni mélyhűtőbe, de most nem ez az cél, hanem egy finom étel elkészítése.
Egy jénait kikenek olíva olajjal,majd meghintem az alját bacon-nel,vagy apró kockára vágott sonkával, erre ültetem a karfiol rózsákat. A tejfölt kikeverem, fellazítom egy kevés tejjel, majd sózom, borsozom és reszelek bele egy kis szerecsendiót.
A sajtot apró lyukú reszelőn lereszelem, egy keveset az ízesített tejfölbe keverek, majd ezt a keveréket eloszlatom a karfiol rózsákon, megszórom a megmaradt sajttal.
Ezt az ételt mikróban is el lehet készíteni, 20-25 perc alatt, viszont sütőbe tolva 180 fokon a tetején aranybarnára pirul a sajt és alulról pedig a bacon/sonka fűszerezi meg a karfiolt, amely így kettős fogságban párolódik tovább finom ízletes fogássá.
Hamar meg van, gyorsan elkészül és laktató.
Mindenkinek kívánok hozzá jó étvágyat és előre is jó szüretelést!
Nessa